A cicák rettegett FIP betegségéről

2019.01.16 14:25

A rettegett és rejtélyes macskabetegség a FIP

A cikket egy alaptalanul megrágalmazott tenyésztő társamnak ajánlom, és mindazoknak, akik nyitottak a világra, és nem mindig másban látják a hibát...

Bevezetés:

Manapság ahogy egyre több felvilágosult gazdi, keres papírokkal igazoltan egészséges kiscicát, a tenyésztők egyre több egészségügyi tesztet mutatnak fel. Ezek egy része valóban hasznos. Ugyanakkor, fél információk miatt nagyon sok gazdi jelölt kér a kiscicákhoz „FIP” tesztet.

Elöljáróban annyit, hogy mai tudásunk szerint megbízható FIP teszt nem létezik, a kimutatásról bővebben később írok.

Gyakori jelenség sajnos az is, (jó ha tudjuk, mi tenyésztők, de gazdik is), hogy az orvosk, ha „ránézésre” nem tudják megállapítani mi a baja egy kiscicának, ráadásul ha megtudják, hogy tenyészetből való, azonnal rávágják, hogy FIP, és el kell altatni a kiscicát és ezzel le is tudják a továbbiakat. Már ami őket illeti. Nagyon sokan, nagyon nagy kárt okoznak a tudatlanságukkal, vagy lustaságból, vagy ki tudja miért, mind a tenyésztők, mind a gazdik, vagy leendő gazdik körében is.  Millió számra altatnak el olyan kiscicákat, akikről kimondják, hogy FIP-es, holott utólag nem bizonyítható be mégsem, hogy valóban az volt (Már ha a gazdi hajlandó boncoltatást végezni, ami az adott fájdalomban, veszteségben nem nagyon elvárható. Ezért gyakran csak beletörődés van, és sosem derül fény arra, hogy valójában mi baja volt a cicának, vakon hisznek az orvosoknak).  Rengeteg tenyésztőt próbálnak felelőssé tenni, egy- egy kiscica haláláért vagy vádaskodás tárgyává tenni, holott sajnos nem fekete fehér a képe ennek a betegségnek, és egy tenyésztő sem vallalhat rá garanciát, bár mennyire is szeretné. Kis százalékban bármikor kialakulhat, és valójában sosem mondhatjuk azt hogy a tenyészet mentes lenne a corona vírustól még akkor sem, ha vannak erre vonatkozó negatív tesztjeink.

Ezzel a cikkel, arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy ma még mindig nagyon keveset tudunk a FIP betegségről. Még mindig túl sok kiscicát altatnak el feleslegesen „bemondásos” alapon, orvosok által asszisztálva, és még mindig sok tenyésztőt vádolnak alaptalanul azzal, hogy beteg macskákat tenyészt, vagy hogy nincsen tesztelve az állománya FIP-re.  Tenyésztőként mondhatom: valamennyi felelős tenyésztő mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető leges legegészségesebb állatok kerüljenek ki a keze alól, de Istenek nem vagyunk. Egyikünk sem. Sajnos. A vírusok világa, mind emberekben mind állatokban sok sok megoldandó kérdést vet fel a tudománynak.

Lássuk mik a tények:

Mi a FIP?

Feline Infectious Peritonitis , magyarul a macskák fertőző hashártyagyulladása.

Ezt a betegséget egy vírus okozza, az ún. feline coronavirus ( FCoV).

A házimacska koronavírus fertőzése meglehetősen elterjedt, a macskák mintegy 90 %-t érinti. A FIP megbetegedés viszont a vírussal fertőzött macskák csupán nagyo kis részében (0,5-1%-nagyon pesszimistán 5%) alakul ki, leginkább 1 éves kor alatt, ritkábban az idős vagy más betegségekben szenvedő állatokban.

A vírusnak jelenleg több formáját ismerjük, pl.:.

  • Az egyik a fiatal állatokban is csupán enyhe emésztőszervi tüneteket okozó, vagy tünetmentes fertőzést okozó típus. (feline enteric coronavirus, FECV)
  • és a halálos kimenetelű FIP megbetegedés kialakítására képes vírustípust. (feline infectious peritonitis virus,:FIPV). Az hogy képes rá, nem jelenti azt hogy ki is alakul!

 

Az, hogy a fertőzött macskákban kialakul-e a FIP betegség, leginkább az állat immunitásától, védekező képességétől függ. Illetve attól, hogy jelenleg nem ismert tényezők révén ez a vírus típus, ami betegséget okozhat, mutációval alakul ki.  (Az immunrendszer működése, pedig függ a kortól, genetikától, hogy mit örökölt, a vírusnak való kitettségtől, stressztől, stb.  További megjegyzésem: egy kisállatnak az új otthonba költözés minden esetben hatalmas stressz, még akkor is ha ennek jeleit nem mutatja, és minden estben némi immunrendszer legyengüléssel jár, amíg meg nem szokja új környezetét. Ugyanilyen stressz lehet egy kisállatnak, ha kisgyermek vagy más ember érkezik a családba, vagy újabb társállatka, vagy akár ha mondjuk, megváltozik a környezetében megszokott rend.

Tipikusan gyengébb immunrendszerűek a még fejlődésben lévő kiscicák (1 éves kor alatt általában) vagy a legyengült, idős vagy beteg állatok.

A fent említett két corona vírus típus (vagyis az FECV és a FIPV) hagyományos vizsgáló módszerekkel, pl. szerológiai vizsgálattal nem különíthető el egymástól!!! (de erről majd később még)

Tünetek:

Legtöbb esetben bizonytalan, nem specifikus tünetekkel kezdődik a megbetegedés.

A betegek fokozatosan/ vagy hirtelen egyik napról a másikra lefogynak, egészségük leromlik, étvágytalanná válnak, gyakran magas lázuk is van. Jellegzetes a vérképük is sokszor, bár az is igaz, hogy sokszor, más gyulladásos betegség esetén is hasonló vérkép jellemző.

A folyamat később szinte az összes szervet érintheti, ennek megfelelően nagyon sokféle tünettel járhat, és nagyon sok más egyéb betegség tünetei is hasonlóak lehetnek. Bár a neve alapján inkább csak a hasüregben számíthatnánk a gyulladásos folyamat előfordulására, ennek ellenére más testüregekben is gyakorta alakulnak ki elváltozások.

A fertőző hashártyagyulladás egy olyan kórkép, amit a különböző szervekben gyulladásos-elhalásos gócok képződése is jellemez. Ennek következtében az érintett szervek működészavara alakul ki, amit  láz, valamint gyakran a has-, illetve a mellüregben sűrű, sárga színű folyadék felhalmozódása is kísér, kísérhet.

Attól függően, hogy a folyadék felhalmozódás nyilvánvaló e, megkülönböztetünk

  • Száraz FIP
  • És nedves FIP formákat

Nedves FIP:

A folyadék felgyülemléssel járó nedves formát „könnyebb” diagnosztizálni és gyorsabb lezajlású. A betegség fő jellemzője, hogy a nagyobb testüregekben (hasüreg, mellüreg) olajszerűen sűrű, magas fehérjetartalmú sárgás színű folyadék halmozódik fel.

Ez, ha a mellkasban jelentkezik, nehezített légzést okoz. Ha pedig a hasüregben, akkor a has látványos novekedése lesz a jellemző. Ezeket viszonylag könnyű észrevenni, a folyamat ráadásul általában nagyon gyorsan zajlik, pár nap alatt. Meg kell jegyeznem azonban azt, hogy a folyadék felhalmozódás nem csak FIP betegségben fordulhat elő, akár más eredetű gyulladásban is előfordulhat. Tehát az, hogy egy cica hasában felgyülemlik a folyadék, még nem kéne, hogy egyenlő legyen a halálos FIP diagnózissal. Sajnos ezt sok orvos sem veszi figyelembe világszerte, és mindenféle egyéb vizsgálat nélkül kimondja a cica halálos ítéletét. (Szóval nem kell azonnal pánikolni, ha mondjuk, puffad egy kiscica hasa pl.).

Az egyetlen majdnem biztos diagnózis ez esetben a hasüregből vett folyadék mintából kimutatott vírus! Mindaddig, amíg ez nem történik meg, nem lehet biztosra mondani, mi baja a cicának, akár elhullik, akár nem.

A nedves FIP jelenleg nem gyógyítható kórforma.

Száraz FIP

Száraz FIP esetében nincs jelentős folyadék-felhalmozódás.

Gyakori, hogy tartósan fennálló, csillapíthatatlan láz jelzi csupán, de az is előfordul, hogy a kiscica fejlődésének elmaradása hívja fel rá a figyelmet. Olykor a betegség jellege idővel változik, a kezdetben száraz forma később nedvesre válthat. De akár ez, akár az a klinikai forma a jelenik meg, a háttérben mindig megtalálhatóak a különböző szerveket elárasztó elhalásos gócok.

A száraz FIP kórjóslata kedvezőtlen, ám vannak olyan cicák, akik meggyógyulnak belőle, illetve jelenleg kísérleti stádiumban vannak olyan gyógyszerek, amelyek több cicát tünetmentessé tettek, és nagyon ígéretesek.  Bízunk benne, hogy hamarosan széles körben elérhetővé válnak ezek a gyógyszerek kezelések!

A vírus átvitele/fertőződés:

Mint már korábban írtam a macskák 90% élete során találkozik a Corona vírussal. (Akár cipőtalpon bevihetjük). Ezért merészség azt kijelenteni, vagy elvárni egy tenyészettől, vagy bármely cica gazditól, hogy Corona vírus negatív legyen. További nehézséget jelent a Corona vírus kimutatása, mert csak szakaszosan ürül, ezért rengeteg a hamis negatív eredmény. Az eredmény az adott pillanatra érvényes, mivel a fertőződés könnyen megy, ezért akár a következő pillanatban már fertőződhet is a cica. Tehát ha tesztelünk is, csak a Corona vírust ( nem tudjuk melyik típusát) tudjuk tesztelni. Az eredmény, ha pozitív nem jelenti azt hogy a cicánk beteg lesz valaha ( 0,5% esély), ha negatív az eredmény, nem lehetünk benne biztosak, hogy épp nem hamis negatív e. Hát ezért van az hogy legtöbb tenyészet nem is tesztel erre a vírusra. Semmit nem bizonyít ugyanis, és felesleges pénzkidobás, amúgy betegség tüneteit nem mutató cicákon! További „jó” hír, hogy ha cicánk hordozza is az adott vírust kimutathatóan, nem valószínű, hogy beteg lesz, illetve az idő múlásával negatívvá válhat, amennyiben pl nem érintkezik más cicákkal vagy az adott háztartásban kevés cica van (Maximum mondjuk 3-4), és természetesen megfelelő higiéniás viszonyok mellett.

A vírus átvitele jellemzően a fertőzött bélsár révén vagy nyál útján, szájon át történik, vagyis a leggyakrabban közös macskavécé, közös etető edények, egymás tisztogatása során következik be. 

A vírus túlélése a környezetben: minden típusa érzékeny a háztartási fertőtlenítőszerekre. Szobahőmérsékleten 48 órán belül magától is többnyire, de olykor nagyon sokáig, akár több héten át is fertőzőképes maradhat. A macskák a hetekig-hónapokig tartó FIP tüneteket nem mutató fertőzés ideje alatt üríthetik a vírust nagy számban (elsősorban bélsárral, esetleg a nyálban), de azt is tudni kell, hogy a FIP betegek, már sokszor nem biztos, hogy ürítik az eredeti vírust  és a mutálódott vírust sem tudjuk, mert kimutahatósága kérdéses, mint azt korábban írtam.. A mutálódott vírus nem tud fertőzni, de ha beteg cica volt vagy van a háztartásban nem zárható ki, hogy az eredeti és mutációra hajlamos vírust, ürítheti. (Ezért szokták javasolni, hogy ha beteg állat van vagy volt a háztartásban, akkor nagyon alapos legyen a higénia betartása, és később a háztasrtás fertőtlenítése. Hónapokig azonban nem kell várni mondjuk egy új cica beköltöztetésével)

Diagnózis

Gyakran nagyon nehezen vagy nem állapítható meg a betegség.

Nem rendelkezik a tudomány biztos tesztekkel, legfeljebb boncolást követően, illetve kizárásos alapon.

Hogy miért? Íme a tények:

A beteg állatok vérében rendkívül rövid ideig található meg a vírus, a vérből végzett PCR vizsgálat negatív eredményének ezért nincs bizonyító értéke. 

A beteg állatok hasüregi és mellkasi folyadékából gyakrabban mutatható ki PCR vizsgálattal a vírus, de mindegy negyedük esetében az eredmény szintén negatív lesz.

 

A nyál és a száj tamponminta teljesen alkalmatlan a koronavírus fertőzés vagy akár a betegség kimutatására.

 

A Bélsár PCR vizsgálata, sem ad biztos eredményt, csak pozitív esetben, ugyanis a vírus a bélsárral is csak szakaszosan ürül, vírus, és továbbra is csak a Fcov vírus kimutatása a biztos, hogy melyik típusú vírus az nem, gyakran a beteg állatok meg már nem is űrítik azt sem.

 

Szerv biopszia. Nagyobb szövetdarab nyerhető vele az elváltozást mutató szervekből, de a betegre nézve a mintavétel nagyon megterhelő, ezért inkább már csak az elhullott állatok esetében va értelme, mintát venni az utólagos bizonyításra.  A kimetszett szervrészek szövettani vizsgálata az egyetlen legbiztosabb diagnosztikai eljárás.

A mintát speciális eljárással festik, ami a koronavírusok jelenlétét mutatja ki az amúgy szövettanilag is jellegzetes elváltozásokban. Ez pozitív esetben 100 %-os bizonyítéka annak, hogy ez a betegség áll/ állt fenn. PCR vizsgálattal a FIP beteg állatok véréből, hasüregi folyadékából és különböző szerveiből is kimutatható a vírus.

A legmegbízhatóbb módon a megbetegedett szervből nyert szövettani minta vizsgálatával igazolható a FIP fennállása.

Amennyiben ez nem történt meg egy adott kisállatnál, és „bemondásos” alapon, történik a diagnózis, addig nem bizonyított a betegség.

 

Bár már jó régi cikk, némi támpontot adhat a ez a cikk is a diagnosztikai eljárásokról. ( Sajnos Magyarországon igazán jó összefoglaló publikusan a legfrissebb tudásról nem elérhető, csak régi cikkek találhatók)

https://www.hungarovet.com/?p=1983

 

Kezelés, kimenetel

A legtöbb leírásban az szerepel, hogy a betegség gyógyíthatatlan, a betegek csak tüneti kezelésben részesíthetők, és előbb-utóbb elpusztulnak.

Ugyanakkor, a száraz FIP gyógyítására jelenleg is folynak kísérleti gyógyszeres kutatások, nagyon- nagyon bíztató eredményekkel. Úgy tűnik, hogy hamarosan pár éven belül a száraz FIP egyes típusai már gyógyíthatóvá válnak!  a kísérleti kutatásokról több Facebook oldal, illetve blog, kutatási oldal, alapítvány illetve a kísérleteket végző labor honlapján is olvashatunk.

Vakcina?

A betegség megelőzésére egy úgynevezett nazális vakcina van ugyan forgalomban külföldön, ám ennek hatékonysága erősen vitatott, vagy kevéssé bizonyítható.  

 

Sikertörténetek, reménység, kutatás:

https://stevedalepetworld.com/blog/luna-cat-remission-fip/

https://stevedalepetworld.com/blog/drug-that-can-cure-fip/

https://pethelpful.com/cats/Hope-for-Feline-Infectious-Peritonitis-aka-FIP-Lunas-Story

https://www.avma.org/News/JAVMANews/Pages/171215a.aspx

https://www.zenbycat.org/blog/veterinary-researchers-close-in-on-fip-treatment

https://www.petmd.com/blogs/thedailyvet/dr-coates/2016/april/new-drug-may-mean-fip-no-longer-death-sentence-cats-34010

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/27027316

https://www.facebook.com/ZenByCat/