Pár szó a „fedeztetés”, pároztatásról

Gyakran keresnek meg főleg tavasszal olyan kéréssel, hogy adjam kölcsön a kandúromat, fedeztetés céljára, ilyen olyan nőstény cicához. Ezek a megkeresések indíttattak arra, hogy pár gondolat ereéig, leírjam azt, hogy miért is NEM vállalunk sem fedeztetést, sem pároztatást a cicáinkkal.

Szeretnék kitérni egy- egy egyéb kérdésre is, ami sokszor szúrja a szememet egy egy megkeresés kapcsán. Talán lesz, aki hasznosnak találja, és lesz talán olyan is, aki megfogadja a cikkemben rejlő indirekt tanácsokat.

Ha csak egy két ember is elgondolkozik rajta, már annak is örülni fogok.  Nem kívánok a szaporítás - tenyésztés témakörbe belemerülni, és különösebben írásban állást foglalni a témáról. A tettek beszélnek magukért, nem a szavak.

De ez a cikk kikívánkozott belőlem.

A teljesség igénye nélkül tehát pár szó a cicusok pároztatásával kapcsolatban:

Nem is tudom, hol kezdjem, de valahol el kell kezdeni, szóval” In medias res”:

Nemek, elnevezések:

Talán ott érdemes elkezdeni, hogy nem árt, ha a gazdi akinek a fejében megfogalmazódik a gondolat: hogy „cuki kiscicákat szeretnék”, és egyébként is „úgy szenved szegény cicám”, mert tüzel, mert a lányokat hívogatja, vagy mert „át kell élje legalább egyszer az anyai örömöket” stb., stb.,  stb. elgondolkozik azon, hogy mit vállal egy pároztatás alkalmával.

Előőször is nem árt, ha tisztában van azzal, hogy cicákról, nem kecskékről, kutyákról, szarvasmarháról, sertésről, stb stb. beszélünk.

Tehát van nőstény cica, és az ellenkező nemű cica, akit a magyar nyelv KANDÚR-nak hív. ( Nem bak, nem kan, és egyebek…)

Fajta standard:

Attól hogy van egy hosszú szőrű, szépnek mondott és látott cicánk, nem biztos, hogy perzsa…. egy cica, akkor mondható el fajtatisztának, ha van róla papírunk, vagyis, törzskönyvezve van. Egyéb esetben a származása nem igazolható, innentől kezdve hosszú szőrű házi cicánk van. Ha tetszik, ha nem, ezek tények. Még akkor is, ha esetleg a szülők törzskönyvvel rendelkeznek.

Egy törzskönyvezett, fajtatiszta cica sem biztos, hogy megfelel az adott fajta leírásnak 100%- ban. Itt ne durva hibákat képzeljünk bele (bár néha ilyen is van), hanem apróbb ám a tenyésztés szempontjából kizáró okként szereplő hibák is előfordulhatnak ( pl. rossz harapás, törött végű farok, stb.). Azt, hogy egy adott cica ,tenyésztésre alkalmas külsővel rendelkezik –e, leginkább kiállításokon tudjuk megméretni, vagy ha komoly tenyésztőtől vásároltuk a cicát, ő is el tudja mondani, hogy kedvenc, tenyész esetleg show minőségű cicával van- e dolgunk várhatóan. ( Ezért is van általában árbeli különbség a cicák közt ugyanannál a tenyésztőnél.)

Szóval érdemes ismerni a fajtastandardot, és annak megfelelően eldönteni, hogy a cicánk vajon alkalmas-e és érdemes- e arra, hogy tovább tenyésszük.

Színek:

Gyakran jönnek hozzám olyan kéréssel, hogy van egy perzsa cicájuk kék szemmel, és fehér színben, mennyire tetszik, mondjuk a kandúrom, és milyen szép „gyerekeik” lehetnének. Ki kell ábrándítanom mindenkit: az én cicáim csincsilla perzsák, a színük nem fehér, hanem az ezüstárnyékolt szín (elnyomott cirmos szín), különböző árnyalataival rendelkeznek, és a szemük sem kék (ja, igen baba korban az, de ez minden kiscicáról elmondható), hanem felnőtt korban zöld és ennek árnyalati.(Illetve jelenleg van arany árnyalt cicám is).   Hozzá kell tennem azt is, hogy egy ezüstárnyalt cica számos más színt is hordozhat, tehát az utódai sem feltétlenül hozzák le ugyanazt a színt, de ez nyilván függ a pároztatásban résztvevő másik cica színétől, és színhordozásától. Badarság azt gondolni, hogy van két hasonlónak tűnő cicánk, akkor nyilván ugyanolyan kiscicák is születnek.  Ezért fontos az is, hogy tisztában legyünk a saját cicánk színével, és azzal is, hogy milyen más színeket hordoz a cica és ennek megfelelően kiválasztani a párját, nem cuki képek alapján….

Fedezés, pároztatás külső, nem saját cicával:

A legtöbb tenyészet (helyesen), zárt tenyészet. Ez alatt értem azt, hogy saját kandúr(ok)-al rendelkezik, és nem adja „kölcsön” a kandúrját külső partnernek.  persze a nőstényekre ugyanez vonatkozik. Miért is?

Oltások, parazitamentesség:

Talán nem mindenkinek természetes, de mindkét cica, legyen oltott, rendszeresen féreghajtott, akkor is ha csak lakásban tartott!!!  (nálam minimum a kombinált, veszettség, leukózis, és gomba elleni oltások megléte elvárás). Plusz ugye nem szabad, hogy bolhás vagy egyéb külső parazétás legyen. Bármelyik hiányosság később tragédiba fordulhat, mind a két cica, illetve akár a kölykökre nézve is.

Hatalmas fertőzés rizikó:

Hiába szűrjük le gondosan a cicánkat mindenféle betegségre, hogy lehető legbiztosabban egészséges kicsik szülessenek a jövőben, ha a kandúr/ vagy nőstény cica „jött-ment”, semmit nem tudunk róla.  Az, hogy az adott gazda mit mond, semmit nem jelent….Még akkor sem ha „jó családból származik” a cica. 

Nagyon -nagyon nagy a különböző fertőző és egyéb betegségek kockázata ilyen esetekben.

A legtöbb tenyésztő ennek megfelelően, nem is vállal fedeztetést. A rizikó kisebb, ha a másik fél cicája tartási körülményei (pl. csak benti cica), hasonlóak és persze ismerjük is. Mégis más család, más életkörülmények más baktériumflóra, van akkor is, ami önmagában véve veszélyforrás.

De nézzük, melyek azok a feltételek, szűrések, ami nélkül nem szabad(na), hogy pároztassuk a cicáinkat:

Bármely fajta cicánál, a következő szűréseket kell elvégezni, és nem csak az egyik fél macskájánál, de minkét leendő szülőnél, és negatív eredménynek kell lennie:

Vértesztek, tenyésztések:

·         FIP

·         FIV

·         FELV

·         AB vércsoport meghatározás, hogy ne érjenek meglepetések ( lásd korábbi cikkek)

·         Gombatenyésztés

Genetikai szűrések ( DNS vizsgálat), most csak pezsa specifikusan:

·         PKD: Perzsáknál gyakori az ún. PKD betegség (Policisztás vesebetegség) Csak genetikai vizsgálattal szűrhető ki. Egészségesnek tűnő, de gént hordozó cicát, nem szabad fedeztetni, és ilyennel fedezni sem, mert a kiscicák, jó esetben csak 5-6 évesen, rossz esetben 1 éves kor alatt elpusztulnak!!! A betegség általában lassabb lefolyású, minden esetben halálos, és  sok szenvedést okoz a  cicáknak, és gazdinak egyaránt. Kezelése költséges, de nem gyógyítható, csak kitölható az elpusztulás időpontja.

·         KÉK szem/ süketség: Kék szemű -fehér perzsáknál, illetve felemás szemű fehér perzsáknál kötelező megcsinálni a kék szemhez köthető süketség vizsgálatot is, ennek genetikai  hátterét. Erre is van már DNS vizsgálat. Ugyanis, ha hordozza a cica ezt a gént, másik kék szemű fehér perzsával süket kicsik fognak születni nagy számban. Akkor is, ha csak hordozza a gént, és önmagában a cica nem süket! Sajnos a legtöbb fehér kékszemű perzsa hordozza. (Tévedések elkerülés miatt itt megjegyzem a himalája perzsa nem ez a kategória)

Ezért a párválasztásnál, figyelembe kell venni ezeket a dolgokat is.

Már csak ezekért sem mindegy, ha tisztában vagyunk cicáink eredetével, valódi színével.

Tüzelés, ivarzás, szenvedés?

Egy kislány cicának az a legjobb, ha minél hamarabb ivartalanítják. Üresbe tüzelés, vagy idegen kandúrral fedeztetés, előbb utóbb méhgyulladáshoz vagy egyéb betegségekhez vezethet. (A cica amúgy nem szenved a tüzeléstől, egyszerűen, így hívogatja a kandúrokat, ez a viselkedési forma jellemző a macskákra. A gazdit annál jobban megviseli viszont, pláne, ha mindezt éjjel nappal nyomja, mondjuk 7-10 napig is 2-3 hetente újrakezdi)

A méhgyulladás nagyon veszélyes betegség. Sok esetben, ha nem kap időben segítséget a cica, elpusztul.  Jobb esetben költséges, nagy műtéttel járó kezeléssel lehet csak megmenteni.

Kandúrok esetében is számos betegség forrása lehet egy nem megfelelően tartott ivaros kandúr. Ráadásul nem könnyű velük együtt élni. A kandúrok nagyon nagy többsége ivarérett kortól jelöli a területét. Bűzős szagú vizelete, mindent áthat, és gyakorlatilag nem takarítható le teljes mértékben. Nem csak rendesen pisil, hanem függőlegesen (falakra), spriccel. Néha nehéz megtalálni, egyáltalán a szag forrását is.  Ha szerencsénk van, mindezt enyhén műveli, ha nincs szerencsék, egyik napról a másikra azt vesszük észre, hogy úszik a lakás a pisiben. (ablakpárkány, falak, kád, cipők, ajtók, számítógép, egyéb elektromos kütyük és környékük, stb.).  A legtöbb kandúr hangosan hívogatja közben a lányokat, szóval ez sem egy alvás barát tevékenység.  Ha netán kijárós a cica, akkor pedig verekedések, eltűnések, csonkolt farkak, fülek, szemek, stb. lehet az eredménye.  Mindezekhez gyógyíthatatlan és fertőző betegségeket szedhet össze a cica. Nem csak szedhet, szinte biztos, hogy össze is szedi.

Szülés:

Nem árt tudni, hogy a perzsa nehezen szülő fajta. Nem hasonlítható egy falusi házi cicához, akinél,  az ember elmegy otthonról, és este ott várja a megszült cicamami az édes kis 4-6 kiscicával. Állandó felügyeletet igényel a szülés, és ha elakad, azonnal menni kell orvoshoz.   Az elakadás viszonylag gyakori, hiszen a perzsa kiscicák fajtajellegzetességéből adódóan nagy, kerek, és nem ék alakú fejjel rendelkeznek. Ezért gyakori probléma, a szülőcsatornában elakadás. Nem ritka a faros szülés sem., ahol a kiscica hátsó fele minden nehézség nélkül napvilágra jön, ám a fejecskét már nem tudja kinyomni a mamacica.  Ilyenkor segíteni kell neki, ha elég felkészültek vagyunk, megpróbálhatjuk mi magunk ( nem tanácsolom), vagy azonnali orvosi segítséggel a kiscicát a napvilágra segíteni.. Problémát okozhat szülés közben egy egy elhalt magzat is. Ezek a problémák nagyon komolyak lehetnek mind az kölykök, mind az anya cica életébe kerülhetnek.

Császármetszés cicánál:

Nem ritka, hogy egy- egy szülés császármetszéssel végződik. Hát mit ne mondjak, egy cica császármetszése sem egy leányálom (sajnos volt már részünk benne), és nem biztos, hogy utána szoptatni is fogja a kiscicákat a nagyműtéten átesett cica.  Nem a levegőbe beszélek, egyrészt saját bőrömön i, tapasztaltam, másrészt, több perzsa tenyésztő küzd ilyen gonddal. Érdemes átgondolni, ha a mama cica bármely okból nem tudja, akarja szoptatni a kicsiket, nem pisilteti, kakiltaja őket (pl. császármetszést követően, nem látja el anyai teendőit),  fogja- e tudni vállalni a gazdi azt, hogy 2-3 óránként cumiból eteti a piciket.  A cumiből etetés is külön tudomány, nem biztos hogy sikerre vezet.Éjjel is mindezt kb. 3 hetes korukig. Utána már ritkábban is lehet…. Egyébként még így sem egyszerű, nekem még nem sikerült cumiból felnevelni teljesen újszülött piciket. De ez sok minden tényezőtől függ.  Minden esetre nem kellemes élmény, amikor sorban egymás után mennek el az amúgy egészségesen született kicsik tönn napi küzdelmet követően.

Tenyésztési szabályzatok:

A tenyésztésnek ezen felül rengeteg szabálya van, amely bármely egyesület honlapjáról elérhető, érdemes áttanulmányozni ezeket. Hangsúlyoznom kell ezek a szabályok, nem azért jöttek létre hogy bárkinek keresztbe tegyenek! Ezek a szabályok azért születtek, mert ezt betartva van a legnagyobb esélyünk arra, hogy mind a cica, mind a leendő gazdik elégedettek legyenek, és megfelelő jó tenyésztési munkát végezzünk!

Hungarocat (WCF) tenyésztési szabályzata: https://www.hungarocat.hu/tenyszab.html

MMME tenyésztési szabályzata: https://www.macskamania.hu/index.php?body=1&m=2&menu=20

Felis Hungarica (FIFE): https://www.felishungarica.eu/szabalyzatok/tenyesztesi-szabalyzat

Még egyszer a törzskönyvről:

Tenyészteni, csak törzskönyvvel rendelkező cicákat „szabad”. Miért is? Azért mert csak azok a fajtatiszta cicák, akikről ezt származási lappal tudjuk igazolni. Egy törzskönyvvel nem rendelkező cica, hasonlíthat a fajtára, aminek mondják, de nem bizonyítható a származása. Minden törzskönyvvel nem rendelkező cica házimacska!  Törzskönyveztetéshez, és megfelelő tenyésztési engedélyhez be kell lépni, valamely macskás egyesületbe, ahol regisztráltatni szükséges a cicákat.

A törzskönyv ára: egyesületenként változó, de a hazai egyesületekben mindenhol 5000 Ft alatt van!

Egyesülethez belépni sem nagy dolog, és éves díja a tagságnak szintén elenyésző összeg.

Tenyészteni olyan törzskönyves cicát szabad, aki nem csak, hogy bizonyított származással az adott fajta tagja, de meg is felel az adott fajta sztenderdjének és csak akkor, ha a leendő kiscicákat is el tudjuk látni megfelelő regisztrációs papírokkal.

Kiscicák eladása:

Az kiscicákat csak felelős gazdinak szabad adni, ez sem egyszerű a mai világban.  Kiszűrni és megtalálni azt a személyt, aki élete végéig imádja és megfelelően ellátja az általunk eladott kiscicát. És természetesen garanciát kell vállalni az egészségükre.  A fentiek nélkül ez nem valósulhat meg. Felelős tenyésztő pedig bármikor,  bármilyen a cicát érintő  kérdésben  segítségére kell legyen az új gazdinak.

Egy kiscica 12 hetes kor előtt még nagyon baba. Nem szabad odaadni korábban, hiszen még tart a szocializációja, gyakran szopiznak is még. Amennyiben a tenyésztő ivartalanul szeretné tovább adni, úgy ez a minimum korhatár kitolódik akár 14-16 hétre is. Nem kell megijedni tőle. Egy 14-16 hetes kiscica, is picike, játékos, és nem kell félni tőle, hogy „lemaradunk” a kiscicás korról! Sőt egy jól szocializált, kedves és nem vadóc kicsit fogunk így kézhez kapni.

Az árakról nem ejtek szót, úgy gondolom ez mindenkinek a magánügye. Kétségtelen, hogy egy jól szervezett, minden szabályt betartó tenyészetben nem fognak ún. „olcsó” kiscicák születni. De nem is ez a cél. A cél az egészséges, és fajtastandardnak megfelelő, vagy kiemelkedő egyedek tenyésztése, és ezzel okozni örömet, és nem plusz kiadásokat a leendő gazdinak.  Igaz a közmondás ez esetben is: „olcsó húsnak híg a leve”, de a „nem minden arany ami fénylik” mondás is igaz sajnos. Legyünk körültekintőek, amennyire csak tudunk., mind tenyésztőként mind vásárlóként.

A tenyésztés nem olyan egyszerű dolog, ahogy ezt sokan kívülről gondolják, de nagyon szép hobbi. Kellő odafigyeléssel, no meg egy kis szerencsével (sajnos ez is kell hozzá), csodálatos pillanatokat élhetünk át, és okozhatunk a születendő kiscicáink gazdáinak is.